Nehéz a fotósnak magáról beszélni, főleg, ha nem annyira a szavak, mint inkább a képek embere… de hogy kicsit Ti is ” képbe” kerüljetek velem,  elmesélem, hogyan lettem fotós.
Először hobbinak, szerelemnek indult, aztán 1997 körül egyre jobban elmélyedtem benne. Azóta a fotográfia számos területén gyakorlatot szereztem; dolgozom magazinoknak, színházaknak, reklámügynökségeknek, és persze magánmegrendelőknek is. Azért is ragadott meg a fotózás, mert a különböző területek más és más megmérettetést jelentenek, és ebben rengeteg izgalom rejtőzik. Ugyanazzal a kíváncsisággal állok a fényképezőgép mögé, amikor óriásplakáthoz fotózok modelleket, vagy másnap izgő-mozgó, viháncoló gyerkőcök legjobb pillanatait kell elkapnom, aztán romantikus esküvőt örökítek meg egy kastélykertben, utána pedig tárgyfotót készítek egy magazinnak… Mind más világ, más látásmódot kíván és ez a változatosság kellő  inspirációt ad ahhoz, hogy a legjobbra törekedjek. Őszintén remélem, hogy a képeim tanúskodnak is erről…

 

Köszönöm, hogy benéztél,

 

 

 

Pyszny László